Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A boszniai piramisok

2010.10.16
                                                            A boszniai piramisok

       Semir Osmanagic, a boszniai piramisok felfedezője, átírta a múltat, átírta a jelent, és egyúttal a jövőt is. Volt kellő ereje és kitartása már-már az egész világgal szembeszállni - főleg a régész- és a tudományos társadalommal, akik mindent elkövettek nevetségessé tételére és lejáratására.
Boszniában, Szarajevótól mintegy 32 km-re Visoko városának közvetlen közelében,
a Visokica hegy – piramist rejt. 

Semir Osmanagic
Önmagát boszniai amerikainak vallja, nevének ismertségét a bosnyák város, Viszoko közelében általa felfedezett piramisoknak köszönheti. Ez azonban csak a legfrissebb felfedezése életében, hiszen élete nagy részét a kutatásnak szentelte, beutazta a világot, személyesen kereste fel az ősi kultúrák helyszíneit. 

Kép

Semir Osmanagic

Zenicán született 1960-ban és Szarajevóban nőtt fel. Az utóbbi 15 évben már Houstonban él, Texas államban, feleségével és fiával. Politikai gazdaságtant tanult a szarajevói egyetemen. Nemzetközi gazdaságtanból szerzett mesteri képesítést. Jelenleg PhD végzettség megszerzésére törekszik Szarajevóban, témája a Maja civilizáció (könyvet is írt róla),
Osmanagic bejárta Közép- és Dél-Amerikát – egy évet töltött az ősi maja városok tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban – ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is.
Európai kutatásokba is részt vett,de főleg a Boszniában talált rejtélyes kőgolyók keltették fel figyelmét, valamint a pre-illír korszak leletei Dalmáciában és Hercegovinában

2005-ben látogatott,Viszoko városába amikor észrevette a térségben található hegyek különleges geometriai formáját. Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy több is van a dolog mögött, ezért elvégzett némi alapkutatást annak eldöntésére, vajon a megfigyelt formák természetes eredetűek, vagy sem. Egyik alkalommal felfedezte, hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytű által mutatott égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak. Ekkor határozta el ,hogy alaposabb utánajárást igényel a dolog. Még abban az évben próbaásatásokat végzett, szerte mindenfelé a területen emberkéz által megmunkált kőlapokat talált és egyéb struktúrákat.
A munkáját folytatva, további bizonyítékokat keresett ősi, emberkéz-alkotta formákra és kulturális nyomokra, melyek kora, felfogása szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. A völgyben elvégzett további vizsgálatok igazolták, legalább öt piramis található a völgyben.
Osmanagic alapítványt hozott létre, Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis - néven, a munka folytatásához, habár továbbra is igen fontos szerepet tölt be a projekt irányításában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. 

Kép
Visoko, ahogy a műhold látja

Osmanagic – terveinek megfelelően – két hónapot töltött 2006-ban a boszniai ásatások helyszínén, miközben maga a feltárási időszak majdnem hét hónapra terjedt. Úgy érzi, szerepe csak a munkálatok megkezdésében volt hangsúlyos, elsősorban a piramis-komplexum létének bizonyításában, valamint az Archeológia Park számára jelentős tőke biztosítása szakértői csoportok alkalmazására a munka folytatásának érdekében.
Ha a kutatási program sínre kerül – tervei szerint – visszatér a csendes-óceáni, az afrikai és a közép-ázsiai kutatási helyszínekre.
Osmanagic elnöke egy kisebb gyárnak és önmagára úgy hivatkozik, mint „független kutató”, saját maga fizeti saját kutatásait, írásai megjelentetését és utazási költségeit. Az 1980-as évek közepén kezdte megjelentetni kutatási eredményeit, azóta számos könyv született keze alatt, a legismertebb a „Maja világ” című munka, melyben 50 maja városról alkotott összefoglaló képet; Mexikói, El Salvadori, Guatemalai és Hondurasi településeket beleértve.
Számos további könyve is megjelent Boszniában, többek közt a Coloradói, Új Mexikói, Utahii és Arizóniai kutatásaira alapozva az „Anaszázik rejtélye”, valamint az „Alternatív történelem” – Perui, Közép-Amerikai és Európai utazásaira építve. Könyvet adott ki a boszniai piramisokról is.


Piramisok völgye Boszniában

Tudományos bizonyítékok a boszniai piramisok létezése mellett

Piramis-komplexum léte Közép-Boszniában, megrázta a világ tudományos társaságait, hiszen – részben – át kell írniuk a világtörténelmet.
A boszniai piramisok kutatásában a klasszikus geológiai-archeológiai módszerek mellett a modern geofizikai és távérzékelés technikákat is bevonták. 

Kép
A boszniai Nap Piramis – korábban Visokica hegy néven ismert – Visoko mellett, közép Bosznia-Hercegovinában.


1. A piramisok geometriai jellemzői
Számos légi- és űrfelvételre alapozva, boszniai Nap Piramisáról egyértelműen kiderült, három oldalát tökéletesen szabályos geometriai formák uralják, konkrétan: háromszögek. Habár ilyen formák létrejöhetnek a természetben is ,de rendkívülien ritkák, ha egyáltalán megtalálhatók, arra pedig végképp nincs példa, hogy ezek a rendkívülien szabályos háromszögek egy azonos domb három oldalát alkossák. Ebben az esetben a két háromszög a háromból teljesen megegyező, azonos mérettel és dőlésszöggel.
Közép-Bosznia-Hercegovináról készült űrfelvételek (elsősorban Landsat, Radarsat, Hyperion, Ikonos – Dr. Amer Smailbegovig közbenjárásával), azt jelezték, hogy a völgy területén öt olyan alakzat található, melynek legalább két, de olykor három oldala is tökéletesen szabályos háromszöget formál. Valamennyi imént felsorolt alakzat tehát két vagy három teljesen szabályos oldallal rendelkezik, ám voltak köztük olyanok is, melyek lépcsős szerkezetet mutattak, lapos felső résszel.
A boszniai Nap Piramis esetében a négy közül három oldal mutat tökéletes háromszög alakot. Geometriai mérések alapján kijelenthető, nincs jele különösebben a jégkorszak időszakában nagyobb jégtömegek jelenlétének, melyek esetleg hozzájárulhattak volna a teljesen szabályos alakzatok kialakításához az adott oldalakat tekintve. 

Kép
A boszniai Nap Piramis. Az Előtérben Visoko városa, Bosznia-Hercegovina 

Kép
A boszniai Nap piramis és a Kheopsz piramis arányai 

Kép
Így nézhetett ki a boszniai Nap Piramis


2. Tökéletes tájolás – a világ fő égtájai szerint
A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet által kivitelezett mérések arra utaltak, hogy a boszniai Nap Piramisának (BPS) irányítottsága pontosan megegyezik a négy fő világtájjal (észak-dél, kelet-nyugat), ez a tulajdonság pedig igen jellemző a már eddig ismert Egyiptomi, Mexikói, Perui, Guatemalai és Kínai piramisok esetében. A Boszniai Nap Piramisának tájolása pontosan egybeesik a csillagászati északkal, (miként az Egyiptomi Nagy Piramisnak is), oldaléle a Sark Csillag felé mutat 

Kép
Műholdas mérések alapján készült topografikus vázlat a Boszniai Nap Piramisról. A piramis tájolása a fő világtájak felé mutat (Dr. Amer Smailbegovic szívességéből).

- A geológiailag „szokatlan” alakzatok, avagy piramisok, térbeli elhelyezkedése a térképen; pontosan kivehető fő világtájak szerinti tájolásuk – észak-dél, kelet-nyugat. A piramisok az alábbi neveket kapták: 1. Nap Piramis (Visočica), 2. Hold Piramis, 3. (Pljeąevica) Sárkány Piramis, 4. (Bučki gaj) Szeretet Piramisa, 5. (Četnica) Föld temploma (Krstac). A jelek szerint esetleg további két piramis is található a helyszíne. 

Kép
Az eddig ismert boszniai piramisok elhelyezkedése

4. A lerakódások geológiai elemzése
A 2005. augusztusában és októberében, majd 2006-ban és 2007-ben elvégzett próbafúrások és sűrűségvizsgálatok eredményei alapján, ezek a mérések megerősítették a kezdeti megfigyeléseket és egyben alátámasztották azt a feltételezést, miszerint a piramisokat homokkő- és breccsa (kavicsos jellegű anyag homokba vagy agyagba ágyazva) tömbök, melyek láthatóan és nyilvánvalóan kézi erővel megmunkáltak és/vagy a kívánt méretre alakítottak. Kötőanyagot találtak a homokkő elemek között, darabos breccsát - azaz több színben pompázó sódert -, homokkövet és agyagpalát, mindezt a kötőanyagba ágyazva, vagyis összecementezve; e kötőanyag pedig emellett szenet és kvarcszemcséket magában foglaló homokkövet, földpátot és csillámpala forgácsokat tartalmazott. Az építőelemek sima felületei, az egymással való kapcsolódási részek és a kötőanyag tisztán látható. A homokkő blokkok között végzett további kutatások feltárták,hogy a blokkokat kézzel munkálták meg , laposra és samara. A kötőanyag ezt követően került közéjük és a felszínükre. 

Kép
Homokkő tömbök, emberkéz alakította és helyezte el a bejárathoz

6. Arculat-detektálás
Az automatizált arculat-anomália detektor, a LINANAL (eredetileg tektonikai mérésekre tervezték, a talaj topográfiájának vizsgálatára) az oldalfalak lejtési szögét 43.822 fokban határozta meg (+/- 1.6), a fákkal nem fedett területeken; a piramis valamennyi oldalán ugyanezzel a hibahatárral dolgozva. A vizsgált alakzatok nem keverhetők össze természetes geológiai eredetű formákkal, melyek esetlegesen tektonikus tevékenység során jöttek létre, azok ugyanis csak egyetlen oldalukon mutatnak háromszög formát, azonban sokkal kisebb, vagy sokkal nagyobb hajlásszög mellett, viszont, ebben az esetben a piramisok legalább két, de olykor három oldala is háromszög-jelleget tükrözött, az oldalak dőlésszögét pedig 40-48 fokos szög alatt mérték. Továbbá, semmi hibát nem találtak az egyes alakzatok oldalát alakító háromszög-formákban, azaz semmi jele annak, hogy esetleg mai keletű tektonikai mozgások eredményeként jöttek volna létre pontosan ezek a formák. 

Kép
Az automatizált arculat-detektor mérési eredménye, nagyfelbontású adatsor, a Boszniai Nap Piramison végzett eljárás eredménye (a mérési eredményekkel részletesen külön tanulmány foglalkozik). Figyeljük meg a háromszögletű oldalak és az élek határozott irányítottságát.


7. Radar és talaj-radar mérések
A RADARSAT és a SPOT radar-rendszerek méréseinek összevetéséből az következik, hogy a Boszniai Nap Piramisának megfigyelhető arculata, valamint bejárati platójának térsége, betemetődött teraszokat, falakat és átjárókat,bejáratokat rejt, üregeket, kamrákat rejt a struktúrán belül. Továbbá a piramis radarsugarakkal történő átvilágítása arra utal, hogy az megőrzi jellegzetesen szokatlan formáját akkor is, ha az átvilágítás iránya változik.
Ezeket a mérési eredményeket alátámasztják katonai szakértők kijelentései is, akik szerint a piramist több rétegnyi takaró fedi. Szokatlan talajvibrációkról számoltak be, visszhangokról és talajmozgásokról, minden egyes alkalommal, amikor a hegyet tüzérségi találat érte a Boszniát sújtó háborús események alkalmával 1992-1995 között. Ezek az akusztikus jelenségek alátámasztják, a piramis belsejében üregek/kamrák létezhetnek.
2006/2007 telén két független, talaj-radar szakértőkből álló csoport érkezett a helyszínre, Németországból (LGA Bautechnick GBMH, dr Andreas Hasenstab vezetésével) és Szerbiából (a Geofizikai Intézetből, Belgrádból, dr. Dejan Vuckovic vezetésével), összesen 44 rendkívüli alakzatot találtak a Boszniai Piramisok Völgyében, a piramisokhoz kapcsolódóan, teraszokra, lépcsőkre, kőszerkezetekre, átjárókra, stb. 

Kép
Talaj-radar szakértők a német LGA Bautechnick GBMH társaságtól, 44 emberkéz-alkotta szerkezetet találtak 18 méteres mélységig kutatva a Boszniai Piramisok Völgyében. 

Kép
A német talaj-radar készülék képernyőjén lehetséges folyosókat láthatunk a Boszniai Nap Piramisában


8. A három fő piramis egyenlő oldalú háromszöget alkot
A három fő piramis a Boszniai Piramisok Völgyében egyenlő oldalú háromszöget alkot. A Visoko megyei Kadastra Hivatal végezte ez ügyben a perdöntő méréseket, nagypontosságú GPS technikát alkalmazva megállapították, hogy a piramisok csúcsai tökéletesen 60 fokos szöget zárnak be egymáshoz képest, a távolság pedig a piramis-csúcsok között pontosan azonos, majdnem kereken 2200 méter. 

Kép
Domborzati térkép (1:24.000) a három legfontosabb helyszínnel (a Boszniai Nap Piramis, a Boszniai Hold Piramis és a Boszniai Sárkány Piramis) ezek a völgy felett pontosan egyenlő oldalú háromszöget alkotnak.


9. Geo-régészeti bizonyítékok – a Bosznia Nap Piramis helyszínén – 2006 és 2007
Magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi Sarkcsillagra néz.
A régészek az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló kialakítást találtak. A talaj vagy mohatakaró alatt épen maradt breccsaszerű (durva szemű üledékes kőzet) megmunkált kőtömbök illeszkedése jól látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű, pár tonnás konglomerátum( Különnemű elemek, egyedek halmaza) kőtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt található homokkő lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században építkezéseikhez a helyi lakosok. A középső és felső régióban földrengés, tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetők fel. A homokkő lapokat a borításhoz használták. Ez hasonló a Khephren-piramisra, amit egykor szintén borítás fedett.
A helyszínen járt egyiptológusok hasonlóságokat találtak az egyiptomi piramisokkal és megállapították, hogy a helyszínen készült (mesterséges) „betonról" van szó, amihez az Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló kötőanyagot használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló. A vizsgálatok megerősítették, hogy ez a beton kétszer erősebb a ma használatosnál, a kötőanyag pedig kálciumhidroxid, mely kálciumkarbonáttá alakult át.
Non-profit és a kormánytól független „Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis Alapítvány” 250.000 munkaórát töltött ásatással és a régészeti leletek vizsgálatával a régészeti lelőhelyeken három ásatási időszak során: 2005., 2006. és 2007-ben. Ezt a projektet a világ legnagyobb kutatásai közé emelik. 

Kép
Ásatási területek a Boszniai Nap Piramisnál mutatják az emberkéz-alkotta struktúrákat, amelyeket felhasználtak a piramis falainak építésénél. 

Kép
A boszniai Hold Piramis északi oldala. 

Kép
A boszniai Nap Piramis 

            Kép
           A boszniai Nap Piramison talált Napkő


10. Földalatti alagúthálózat
A helyszínen rendelkezésre álló számtalan bizonyíték szól amellett, hogy a völgyben kiterjedt alagútrendszer létezik. A kutatások irányítója, Semir Osmanagic meggyőződése szerint, az alagútrendszer valamennyi kolosszális objektumot összekapcsolja a Boszniai Piramisok Völgyében. A feltárási tevékenység során már több száz méternyi alagútfalat erősítettek meg fagerendákkal. 

Kép
Egyértelműen megmunkált homokkövet láthatunk a képen, 185 méteres távolságban az alagút bejáratától. Vastag üledékes meddőréteg és homok takarja, ebből is látszik, rendkívül régen helyezhették el itt. A kőtömb súlya 7 tonna körül van; a régészek szeretnék teljes egészében kiszabadítani a rárakódott rétegek alól. 

Kép
Ősi feliratokat találtak az alagutakban a homokkő tömbökön.

.


11. A Boszniai Hold Piramis
A maga 190 méteres magasságával a Boszniai Hold Piramis a második legmagasabb a világon és a Boszniai Nap Piramis 220 méteres magasságát követi, és messze magasabb, mint Khufu Nagy Piramisa Egyiptomban – ami 148 méter. Egyes vonásai a Közép-Amerikai lépcsős piramisokra emlékeztetnek. 

Kép
A Boszniai Hold Piramis – homokkő lapok fedik egyik teraszát, igen pontos illesztéssel. 

Kép
A Boszniai Hold Piramis – függőleges fal, homokkő téglákból építve. 

Kép
A Boszniai Hold Piramis – szögletes alakzat, homokkő téglákból építve. 

Kép
A Boszniai Hold Piramis - szögletes homokkő téglákkal fedett egyik terasz a lépcsős piramis nyugati oldalán. 

Kép
A boszniai Hold Piramis 

Kép
A boszniai Hold Piramis 

Kép
A boszniai Hold Piramis


12. Nemzetközi megerősítés
Szakértői csoportok és neves tudósok, a világ számos országából (Egyiptomból, Jordániából, Bosznia-Hercegovinából, Olaszországból, Horvátországból, stb.) látogattak el a Boszniai Piramisok Völgyébe és erősítették meg a hatalmas kőstruktúrák és szövevényes alagútrendszerek létezését. 

Kép


Háromszoros PhD képesítésű régész és négy egyiptomi piramis felfedezője, Dr. Nabil Swelin meggyőzősédese a boszniai piramisok létezése, 2007. szeptemberében.

A következőképpen nyilatkozott: „A Boszniai Nap Piramis a leghatalmasabb piramis, amit valaha is emberi szem látott; lenyűgöző megjelenése az egész világ számára hatalmas fontossággal bír - Jelentette ki Dr. Prof. Nabil Mohamed Swelim egy sajtókonferencián. Életútja során Dr Swelim háromszor szerzett PhD fokozatot a régészet és egyiptológia területén, továbbá négy piramist is felfedezett Egyiptomban. 

Kép


Prof. Dr. Mona Fouad Aly, a Kairói Egyetem Egyiptom-szakértője, 2007. szeptemberében tett Bosznia-Hercegovinai látogatásán megerősítette, hogy a Boszniai kőstruktúrák emberkéz-alkotta formák.

Prof. Dr. Mona Foudad Aly, a Kairói régészeti Egyetem Helyreállítási Osztályának vezetője, valamint kollégája, Prof. Dr. Sulejman El Haweli, az egyiptomi fáraók korának szakértője a Kairói Régészeti Egyetemen, szintén kommentálta az eseményeket: „Minden, amit eddig láttunk, arról beszél számunkra, hogy ezeket a formákat emberi kéz hozta létre, sok-sok idővel ezelőtt. Természetesen további alapos kutatásokra van szükség, beleértve laboratóriumi elemzéseket, beleértve azt is, miként készültek ezek az épületek, és ami még fontosabb, mi a céljuk; miért építették őket, és kik az építők. Számos helyről vettünk mintát az ásatási területen, melyeket a mi laboratóriumainkban, Kairóban fogunk elemezni, az Alapítvány pedig megkapja az eredményeket” – állította Prof Fouad.


12. Alagutak a Nap Piramisban 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép


13. feliratos kövek 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

14. Kőgömbök Boszniában 

Kép

 

                        Kép
Forrásanyag: 
http://aranylaci.fw.hu/ 
Semir Osmanagic: Bosnian Valley of the Pyramids (a szerző szíves hozzájárulásával)
http://bosnianpyramid.com
www.piramidasunca.ba
Wikipédia
http://earth.google.com
Lucza Gáborné kutatási anyaga