Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyarok országa volt Sába?

2012.10.10

Sába – magyar lelet

A sábaiak=szabeusok=szabateusok= szombathelyiek!

Voltak a térség első államalkotó népe. A Nadzsrántól délre elhelyezkedő eredeti, városállami jellegű  hazájuk körülbelül Kr. e. 750-től kezdve tekinthető államnak uralkodói eleinte teokratikus jellegű uralmat gyakoroltak kb. Kr. e. 610-ig. Címük „mkrb” volt, amit az arabból visszakövetkeztetve mukarrib-ként szokás visszaadni.

 

saba.jpg

mkrb= Ma Ka R aB = Magyar Hab= Magyar papot jelent.

Sába = Szabá jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy már a Kr. e. 8-7-ik század- fordulóján uralkodó II. Sarrukín és Szín-ahhé-eriba asszír királyok évkönyvei is megemlítenek két szabái uralkodót, Jasza-amart = Jász a ma ar (Jász magyar úr) és Kariba-ilt = Karika él (Karika a napot jelentette) = Fő nap úr.

Az első időszakban az Almaga (Almaqa) Hold isten tiszteletén éltek. ( Írja egy lexikon.)

Szerintem: Almaga= Almagyar  volt a hold neve. De szerintem egy istenben hittek, az előző leletnél Baraqisnál láttuk. Magyar volt Isten neve, az ő képe az ég utasa a nap.

Van Almagyar településrész a mai Magyarországon, Egerben, amely egy dombra épült. A Hold fénye e dombot mindíg megvilágítja. Elgondolkodtató az Eger név is: ha már tudjuk, hogy Magyar az Isten neve, aki az Ég Ura, rovásírással ÉG+URa szó jön ki, az Eger névből.  Egerben ősi magyar leleteket is találtak. A  város környezetében van Bélkő, Bélapátfalvánál, Isten egy másik, Kánaáni magyar neve volt Bél, vagy Bál. A magyarok ma is bált rendeznek, ami táncos mulatság.

A nap éjszakai helyettese a hold. Eddigi kutatásaim nem bizonyítják, hogy a Napot  és a Holdat istennek nevezték volna, Isten képének KePe-Ra Ra-képének értem a magyar nyelvű bizonyítékok szerint.

Templomának romjairól, nevezetes Szirváh volt Sába fővárosa, majd hatalmi váltást követően a főváros Marib lett. Maribban készült el a délarab civilizáció legnagyobb vívmánya, a Szadd Marib, azaz a maribi gát. Körülbelül a Kr. e. 7. század közepén fejezték be építését, majd a Kr. u. 5. és 6. században többször átszakadt, utoljára 543 és kb. 570 között valamikor. A Vádi Dzana vízgyűjtője 577,5 méter hosszú, fala 15 méter széles – a számos délarab duzzasztógát legnagyobbika.

A szabeusoknak= szombathelyieknek emellett vízvezetékeket, csatornákat, kövezett utakat köszönhetett a térség. A marib-i kormányzóság Jemenben ma is létezik.

Sába uralkodói a Kr. e. 5. század közepén vették fel a „mlk” (*mal(a)k) király címet, elsőként Kariba-il Vatar. (= Karika-él-fő-út-úr = FŐ NAP ÚT ÚR = mai szóhasználatban = A Nap Útjának Fő Ura).

Fénykorukban a szabeusok afféle vazallusukká tették északi szomszédjukat, Máint, és előfordult, hogy a keleti Katabánt és Hadramautot is ellenőrzésük alá vonták. Hatalmuknak végül a déli eredetű himjariták vetettek véget Kr. e. 115-ben. Egyes kutatók korábbra teszik a hanyatlás kezdetét, és a máiniak és katabániak Kr. e. 4. századi előretörésével magyarázzák Szabá bukását.

Máig eldöntetlen kérdés, hogy a délarabok etiópiai „gyarmatosítása” mikor zajlott, de elképzelhető, hogy már a szabeusok kivették belőle a részüket, ahogy az abesszin haboshoni területek függetlenedésére is sor kerülhetett már Szabá= Szombathely fő hatalmának korában.

Sába királynője

 (Nyugati, idegen nyelvű kutatók szerinti fantáziakép.)

saba-kiralynoje.jpg

Biblia ószövetségi részében, a Királyok 1. könyve 10. és a Krónikák 2. könyve 9. része tesz említést Sába királynőjének látogatásáról Bölcs Salamon jeruzsálemi udvarában, hallva annak hatalmáról.

„Sába királynője pedig hallotta Salamon hírét, ezért eljött Jeruzsálembe, hogy próbára tegye Salamont igen nehéz kérdésekkel, nagyon nagy sereggel, valamint fűszereket és hatalmas mennyiségű aranyat és drágaköveket hozó tevékkel…” (2Krón 9:1)

Salamon a Kr. e. 10. században uralkodott, a két történeti könyv azonban jóval később, a Kr. e. 6. és Kr. e. 5. században készült. A régészeti leletek arra utalnak, hogy Salamon országa közel sem volt az a nagyhatalom, amit a Biblia leírt, így valószínűtlen, hogy egy oly messzi vidékről, mint Jemen= Jó MÉN országa, hódolni érkezett volna hozzá egy küldöttség – főleg nem az uralkodónő vezetésével. Ezt írják egyes lexikonok.

(Nézzünk meg egy rövidfilmet az aláhúzottra kattintva, a Frigyláda a címe, de sokat beszél a magyarok országáról, persze nem említi a magyar nevet név szerint. Nabukodonozorról is szól, ő is magyar volt, erre később visszatérek.)

Támaszkodjunk a hiteles Bibliára:

Szerintünk Salamon hétországi magyar anyától származott, apja szőkés-vörös magyar Dávid volt. Nem nagy távolság egy kis ország híres királyát meglátogatni egy fiatal királynőnek, aki szintén a kereskedelmi útvonalat ellenőrzi, úgy, mint Salamon.

 

saba-a.jpg

A kereskedelmi útvonal.

 

Az kétségtelen, hogy az arabokról szóló korai mezopotámiai=mezőföldi és szíriai források megörökítették számos uralkodónő nevét, de a Dél-Arábiából ismert koronás fők kivétel nélkül férfiak. Ráadásul a leletek bizonysága alapján az is valószínűsíthető, hogy Szabá=Szombathely a tárgyalt korban nem rendelkezett kitüntetett szereppel. Az újabb kutatások kételkedőek a látogatás megvalósulásával kapcsolatban, „Sába királynője” több kutató szerint legfeljebb egy délarab kereskedelmi kolónia vezetője lehetett (ha létezett egyáltalán). Írja egy másik lexikon, de nem értek vele egyet.

 

saba-es-salamon-5.sz..jpg

Sába és Salamon egy 5.sz.-i keresztény templom festményén, a várost nem ismerem, ahol találták.

saba-es-salamon.jpg

 

A véleményünk szerint Sába = Szabá?=Szabateusok?= Szabat+ hely+ősök= Ma így nevezném: Szombathely-ősök, mai nyelvhasználatunkkal szombathelyiek éltek a Sába kisállam területén?

A Sába , a netes lexikon szerint Szabá(t) elnevezés Szombat volt. A szombat név eredete ősibb, mint gondolnánk, külön címben foglalkozunk majd vele.

A bibliai hagyomány azonban meggyökeresedett a köztudatban. A királynő – neve Bilkisz – látogatása a Koránban is szerepel, a Kebra Nagasztban megőrzött etióp eredetmítosz szerint pedig Bilkisz gyermeket szült Salamonnak, aki később az első négus lett I. Menelik néven.

Sába királynője Bilkisz neve: B L K S =  Bál-kos = Kos istennő. ( A rovásírás szabályai szerint.)

Az arabok Balkis neve gazellát jelent.

Salamon (egyik fő felesége az egyiptomi király lánya volt, de 7 főfeleséget 700 nejet és 300 ágyast tartott, ezekre a kánaáni magyar leleteknél visszatérünk). Apja Dávid király szőkés vörös volt, háromnegyed részben nem zsidó származású. Salamon anyja hettita=hétországi magyar nő volt, a hettita=hétországi Uriás= Óriás kapitány felesége.

 Salamon neve elemzése: Neve vagy a héber salom 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév? még a név eredetét kutatom, megnyugtató eredmény elérésekor közölni fogom) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12,24) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: 'Jahve kedveltje'.  

Menelik neve elemzése: M N L K = Mén Él iK= Kő (ország) ÉL(fő vagy első) MéN-je, férfija. Az afrikai fekete Magyarországról még keresem az adatokat, és megfelelő bizonyítékok összegyűjtése után közölni fogom. Sőt a kutatók szerint a frigyládát is ő vitte magával Etiópiába-HÉT JÓ FIA országába és ma is ott őrzik.

A szemita befolyás és hódítás, Új-Perzsa birodalom néven Yement 570-ben letarolja. Népirtás, vérfürdők, a lakosság elűzése. Erről részletesebben később foglalkozunk, ha lesz elég leletünk. Az Új-Perzsa Birodalomban még sok magyar szót találtak a kutatók. A perzsák megbuktak 651-ben. Helyünkre arabok települtek, így tűnt el a magyar szó és nép Sábából, de a kövek ma is megszólalnak. Az elmenekültek Szombathely névvel letelepülnek a Kárpát-Medencében, a magyar nyelvű népek országában.

 

A muszlimok Balkisnak nevezik Sába királynőjét, és úgy hiszik, országa Jemenben alakult ki.

A Koránban Sába két kert, amit egy hatalmas vízgát öntöz, ahol magas színvonalú mezőgazdasági munka folyt. Az ország közel helyezkedett el a Vörös-tengeri hajózási útvonalalakhoz és az arab tevekaraván-utakhoz: mindezeknek köszönhetően a nemzet épült, fejlődött.

 

bilqish-tronja--5-.jpg

Bilkis trónja a régészet szerint.



Dél-Arábiában felfedeztek olyan régészeti bizonyítékokat, melyek megerősítik a fentieket. Jemen - Mareb körzetében, amit az ősi Sába nemzet fővárosának tartanak, ma is láthatóak a nagy vízgát maradványai. A vízgát i.sz. 543-ban omlott össze, de a tudósoknak sikerült megállapítani, hogy körülbelül kétszáz hektárnyi területet öntözött.

 

 

Néhány évvel ezelőtt a régészek befejezték a Mareb körzetben lévő, Balkis trónja nevet viselő ősi templom visszaállítását. Az építmény az i.e. tizedik századból származik, ez alapján tehát - legalábbis eddigi tudásunk szerint - kapcsolható a királynőhöz. A Mareb körzettől három kilométernyire keletre áll egy másik épület, a Holdisten temploma, ami szintén intenzív kutatások tárgya.

Radarkészülékek segítségével sikerült megállapítani, hogy rendkívül nagy és bonyolult szerkezet, és talán választ is ad a Sába rejtéllyel összefüggő kérdésekre.

Sajnálatos módon a kutatásokat jelentősen gátolja a zavaros politikai helyzet, és amíg a terület nem válik biztonságosabbá a kutatók számára, könnyen lehet, hogy Sába igaz történetét továbbra is elhomályosítják a mítoszok és legendák.

forrás:

Kissúrék rovásírás megfejtései