Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Móricz János levele - 1.

2012.03.30

9. Elismerések Móricznak

    Guayaquilben, jobban mondva az “Ó-anyá”-ban érte Móriczot a legelső elismerés a felfedezéseiért. Ez még a legelső időkben, 1965-ben történt és mint az ilyen esetekben szokott történni, az elismerés nem a magyarság részéről jött, hanem idegen tudós alakjában jelent meg. Egy délután egy idősebb úr látogatta meg Móriczot azzal, hogy egy percre látni szeretné őt. Kölcsönös bemutatkozás után kiderült, hogy az illető úr Dr Traverse volt, akinek már régebben jelezték, hogy Móricz majd Chan-Chan-ba fog érkezni.
Dr Traverse, aki már 20 éve kutatja a chimu kultúrát, repülőt bérelt és eljött Guayaquilbe, hogy megmondja Móricznak, hogy már várta őt Chan-Chan-ban, de nem jött el. Ellenben elolvasta Móricz felfedezéséről a híreket és a szükséges összehasonlításokat elvégzete.

    “Móricz úr, Ön megtalálta azt, amit én 20 éven át hiába kerestem.
Gratulálok! Várni fogom Önt Chan-Chan-ban, a magyarság egyik ősrégi városában” – mondotta Dr Traverse.
    Ez a tudós pár perc múlva visszarepült az ő szeretett Chan-Chan-jába, a Kánok Kánjának városába.


10. Az inkák tündöklése és bukása

    1961 júniusában megjelent Buenos-Airesben E. Harry Gerol könyve: “Dioses, Templos y Ruinas” /Origen, Esplendor y Ocaso del Imperio Incaico/  “Istenek, templomok és romok” /Az inka birodalom eredete, tündöklése és hanyatlása/ címmel.
    A szerző célja, hogy átfogó képet nyújtson az Amerikai Kontinens letűnt kultúráiról. A szerző e célját kitűnően oldotta meg és kellemes szórakozást nyújtó, jól megírt könyvet adott olvasói kezébe, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint a valóságnak megfelelő tényeket adjon elő.
    Gerol egyike ama szerzőknek, aki az ismert királyi listákat leközli és megjegyzi, hogy eredetileg kellett léteznie egy valóságos királyi listának is, melyről a sok zavaros másolat megszületett. Az eredetit azonban, mint annyi más felvilágosítást, csak a spanyolok adhatják elő. Gerol alapos kutatás után a királyi listákból a legmegfelelőbbet adja és mint sok másban, ebben is nagyon közel jár az igazsághoz.

    E. Harry Gerolnak “Az inkák tündöklése és bukása” c. könyve megjelent Budapesten 1965-ben magyar fordításban az eredeti spanyol 605 oldal helyett csak 337 oldal terjedelemben.

    Sajnálatos csonkítás ez, mely fájdalmunkra legértékesebb fejezeteket érintette: néprajz, embertan, botanika, faji örökségek, Rapanui kapcsolatok, érkezési kapuk, stb.
E fejezetek teljesen hiányoznak a magyar fordításból, pedig ezek lettek volna azok a támpontok, amelyekből a magyar kutatók nagyon sok értékes adathoz juthattak volna, melyek rávilágítanak az inkák birodalmának hajdani magyarságára.

    A magyar fordításban a legfeltűnőbb a királylistának spanyol fonetikával való közlése, ellentétben a spanyol eredetiben helyes fonetikával közölt listával.

    Különös érdekességként közlöm ezt a szokatlan fordítási eljárást az alábbiakban:


E. Harry Gerol eredeti    E.Harry Gerol a magyar ford.
királyi lista:     ill.kiadásban:

Sinche Roka    Sinche Roco
Lloke Yupanki    Lloque Yupanqui
Mayta Kapaj    Mayta Capac
Roka    Roco
Yawar Yupanki    Yahuar Yupanqui
Wira Kocha    Viracocha
Urco    Urco
Topaj Yupanki    Tupac Yupanqui
Pachakutij    Pachacutec
Wajna Kapaj    Huayna Capac
Waskar    Huascar

    Az inkák birodalmának fővárosa: Cusco vagy Ocosco azonos a Veszprém megyei USKO vagy ÖSKÜ községünk nevével.

A déli féltekének a hajdani leghíresebb kegyhelye a RIMAC völgyében fekvő PACHACAMAC volt, melyet a spanyolok kifosztottak és leromboltak. Vesd össze a magyarországi RIMA folyóval és a Nógrád megyei RIMÓC faluval.

    RIMÁN, RIMÁNY. Siránkozó. Esengő, panaszos kérelem, panaszkodik, panaszos hangon kér, könyörög, eseng. Innen: rimánkodás, rimánkodó.
    US-CAPAC, azaz ŐS-APÁ-nak is nevezték többek között őt, az ŐS-Atyát, akihez esengve fordultak.

    A spanyol krónikások műveit a kiadásuk előtt a “Szent Inkvizíció” átnézte és minden olyan adatot, ami fényt deríthetett volna az amerikai földrész ősmúltjára, a cenzorok kihúztak. A régi neveket megváltoztatták, átírták vagy a név elé vagy után olyan hangot ragasztottak, amelyek következtében eredeti formájuk és jelentésük megszűnt, megváltozott. Mégis ezerszámra ragyognak a magyar ősnevek.



III.

Összehasonlító nyelvészeti példatár

    A magyar KÉT-ŐS királyság területéről /Equador/ egynéhány családi, földrajzi és helységnevet úgy ahogy azokat a spanyol hódítók az erőszakos nyelvcsere idején feljegyezték.

    Az alább közölt nevek jelentését ez ideig a nyelvészek nem tudták megfejteni.

    Buenos-Aires, 1967. március 12.

                            Móricz János

                /szül. 1923. II. 22. Horváthnádalján, Vas m./
CSALÁDI, FÖLDRAJZI  ÉS  HELYSÉGNEVEK.



 
Aba    Baida    Charkay    Dumansaka    Izalgai      
Aba-tag    Balinkay    Chigledel    Dutassy    Ilalo      
Abakota    Barabán    Chigtikay    Dal    Ilalon      
Abanin    Bayán    Chikintad    Dal-dal    Iluai      
Alcacy    Bayanal    Chorakopte    Gal    Iliniza      
Amay    Bayandél    Chordéleg    Gallo    Inakofo      
Arok    Bayandéleg    Chuda    Galechuko    Ilunkay      
Arok-kapa    Bayanz-hun    Chubiko    Galuay    Imba-kinga      
Arpi     Béla    Chullkay    Gallata    Imb-ur      
Ar-apa    Bele    Chakisaka    Ganaky    Imb-ura      
Arrankay    Belazela    Chakinga    Ganasi    Ilbay      
Ashuangata    Belesaka    Cható    Gani    Itay      
Asitimbay    Biro    Chapanta    Ganz-hun    Isphay      
Atar    Biron    Chapi    Gafia    In-tag      
Apa    Bifa    Chabov    Gafiadél    Illes      
Apa-kan    Bibllikay    Chota    Gafiarin    Illeskas      
Alma    Bikadél    Chalán    Gafiai    Ilisman      
Apán    Bisüay    Chikay    Gerao    Jaz      
Ana-ko    Bissirkay    Chita    Garaoshi    Jazha      
Anakshaza    Boladél    Chitán    Garo    Jazbakay      
Al-kinga    Bulz-hun    Chiti-kinga    Garudel    Jazhapud      
Ako    Bullkay    Chiba    Ger    Juka      
Allag    Bunay    Chibi    Gendéleg    Jutkaray      
Akarc    Bura    Chiza    Gonzol    Jakar      
Anyay    Burasio    Chisak    Gonz-hon    Jak      
Atuillay    Buras-hun    Chilla    Gordéleg    Jakta      
Ayankay    Burgay    Chillag    Gat    Jacho      
Ayuskay    Buri    Chillag-ana    Gata    Jazina      
Akarwas    Buru    Chillo    Gatuli    Joraway      
Atakazo    Bussa    Chillogallo    Gal-apa    Juli      
Atocha    Buya-hun    Chibubay    Ig    Julta      
Ati    Bago    Chimbo    Igonke    Jokay      
Ati-aga    Bugasi    Chimbo-razo    Ignaro    Japán      
Atik    Buborker    Dagna    Iginaro    Jos      
Atipag    Ballo    Dél    Ipay    Kábog      
Apo    Balchasi    Dubllay    Ipa    Kabtakay      
Abata    Barquitay    Duc-hun    Iza    Kabinkata      
Asymbay    Baqui    Duda    Izakisa    Kabunkay      
Arzike    Balao    Dudaspana    Izapanta    Kabzha      
Arpea    Chabán    Dudas    Izalikin    Kabzhag      
Armas    Chabla    Dudasari    Izamba    Kachaulo      
Baba    Chablay    Dug-dug    Izaimi    Kadellén      
Babako    Chabo    Duma    Izada    Kadme      
Babakibe    Chalkay    Dumaizela    Izay    Kado      
Babunkay    Chamay    Dumbay    Izalgay    Kadrul      
Kagnas-hun    Kuran-tag    Kapuz    Lapu    Mindo      
Kawachala    Kurpén    Kap-tata    Lapuka    Morusi      
Kawas-hun    Kurkichiákay    Kabuko    Leg    Mor      
Kál    Kuskumpalte    Kachako    Lén-tag    Mulalo      
Kál-zug    Kus-kun    Kachage    Leo-tag    Nabén      
Kál-apa    Kushkun    Kachazo    Lik    Nap      
Kamankay    Kushurrán    Kachaway    Lika    Nap-apa      
Kamara    Kushig    Kachamin    Likay    Nap-fia      
Kamba    Kutasizela    Kacho    Likaky    Napos      
Kambi    Kutilkay    Kachuko    Lag    Napa      
Kambisaka    Kishimbe    Kachi    Laka    Nar      
Kan-kán    Kiguay    Kachipanta    Leskay    Narankay      
Kan    Killao    Kayanza    Likán    Nauz-hun      
Kankay    Killoag    Kayán    Labadál    Nokay      
Kanzeke    Kimendél    Kaye    Laky    Nonodél      
Kanzeko    Kinas-hun    Kayowán    Lág-lág    Nuzhunkay      
Kandélig    Kinatocte    Kajas    Láp-lag    Paway      
Kando    Kinchi    Kashuntag    Mayanquer    Pawankay      
Kanzha    Kincse    Kallo    Mayasquer    Palu      
Kanaro    Kinchote    Kana    Mura    Paltánsaka      
Kani    Kingeo    Kanay    Muyunquer    Palunkay      
Kanituko    Kingor    Karati    Muyurko    Pallahke      
Kapagz-hun    Kingra    Kalo    Mkar    Pamar      
Kapi    Kinzhi    Kalupa    Magi    Pompadél      
Karapali    Kio-kio    Kalpata    Mawarkay    Patadél      
Karchi    Kiri-dumbay    Kan-tag    Machangara    Patawin      
Kar    Kispilema    Kantos    Malpad    Paukay      
Karpi    Kislad    Kanchuy    Maluay    Peleusi      
Kara    Kis    Katopaksy    Manz-hun    Pelenkay      
Karán    Kiski    Kopo    Marar    Perrunkay      
Karanki    Kis-Kis    Kosha    Maras    Pikay      
Karshao    Kakay    Koray    Molobog    Pishakay      
Kasa    Kakallas    Koma    Maromoros    Pichikán      
Kasadél    Kako    Kuto    Molón    Palán      
Kashikay    Kakosago    Kuti    Monay    Pest      
Kas-hun    Kak-gata    Kucha    Mug-mug    Pil      
Kas-apa    Kak-panta    Kuchi    Multikay    Pilalaki      
Kaukay    Kagnas    Kuchilakta    Maka    Pilakisa      
Kollay    Kata    Kuray    Matchut    Pilagán      
Kondo    katasajo    Kulpi    Matsay    Pilag-una      
Kondosaka    Katasajon    Kunay    Moson    Pilapanta      
Korasari    Katalo    Kuno    Manay    Pilaló      
Kosakopte    Katana    Kito    Mocha    Pilka      
Kul-kul    Katoka    Kit-apa    Mochagale    Pilgarán      
Kunán    Katukay    Kit-us    Mosapenta    Pina      
Kuis    Katuklawa    Kikte    Mullo    Pintak      
Kurán    Katsuki    Lalo    Muramenache    Pinway      
    Katsitawa    Lám-bug    Min-tag    Pigssaray      
Pilz-hun    Sar-ar    Siabichay    Shogra    Tarabahi      
Pinán    Sar-atar    Sibri    Shoray    Tarkán      
Pinaz-hun    Sarpud    Sicha    Shotor    Tar      
Pindilig    Saukay    Sid    Shukay    Tar-kán      
Piri    Saiko    Sidkay    Shuga    Temuskay      
Pirigullán    Sakatero    Silván    Shugla    Terdil      
Pirinkay    Sakatoro    Sinchikay    Shug-shug    Tari      
Puszar    Sakasi    Sindikay    Surampalte    Tegapud      
Pukarsol    Sakari    Sindiska    Surpalay    Téndig      
Pukul    Sakon    Sininkay    Susnia    Tén      
Pukulkay    Saki    Sip    Susta    Tene      
Puc-hun    Sa-kinga    Sip-tag    Susudél    Tenezela      
Pupasi    Sakátoa    Sipos    Susán    Tenekora      
Purkay    Sérrag    Sikilla    Sus-apa    Tenekota      
Paka    Sér-tag    Siriglla    Saba    Tenén      
Pallo    Seteleg    Sirinkapa    Sabu    Tenemasa      
Pala    Shabalula    Sisarán    Taka    Tenenkaray      
Rakar    Shagal    Sisid    Takuy    Tenempaway      
Radán    Sagllay    Sitinkay    Takusi    Teneolap      
Rápig    Shalshi    Sitinkir    Takaubi    Tenesaka      
Rakishaba    Shalas-hun    Siuchay    Taso    Tenwel      
Rarkapa    Shanakay    Siurar    Tasig    Tenguel      
Rárig    Shararán    Sokarta    Tasipanta    Tirág      
Raura    Shar-shar    Somán    Tarke    Tirkay      
Rauray    Sas    Sondéleg    Tawa-Tawa    Tixán      
Reote    Sasagnac    Soransol    Tawada    Tisán      
Rerén    Sala    Sukudumbay    Tawallika    Tixizambi      
Rirkay    Sala-kinga    Suikay    Tawaló    Tompante      
Rukay    Salagata    Sulkay    Tawalegi    Tobatán      
Rurkay    Salapi    Suma    Tawankisa    Togte      
Roka    Salazic    Suniguchay    Taracha    Togtesi      
Rumi    Salako    Suki    Taripanta    Toray      
Rikachi    Salán    Surapanta    Taba    Tordél      
Sabo    Salambay    Sulfa    Tabán    Tulakay      
Sabinta    Salka    Susupanta    Tabakay    Tul-apa      
Saka    Saraguro    Supprun    Takadél    Tul-tul      
Sakay    Shui-kán    Shilikay    Takalah-apa    Tunkay      
Sagway    Shumir    Shilinkay    Takalshullin    Tun-tag      
Sal-apa    Shunio    Shindélig    Taday    Turapalte      
Sal    Shurinvaló    Shindén    Tawan    Turchi      
Saliquichay    Shurshar    Shingata    Tata    Tur-bán      
Sangi    Shurukay    Shic    Tatay    Turpag      
Santul    Shurun    Shipir    Tnay    Tanya      
Santay    Shuruoutu    Shipta    Tmag    Tanyán      
Sanya    Shuru-shic    Shikilkel    Tamay    Tanyiarpud      
Sakikaray    Shushir    Shirinkay    Tana    Taltun      
Sakizela    Shuspilla    Shishio    Tamán    Tapás      
Sakipay    Shuya    Shizho    Taprán    Tapasquer      
Tarnas    Tontaki    Zhamzham    Wabs-hun    Saraguro      
Tetés    Tumba-biro    Zhante    Waladél          
Téques    Turapitece    Zhanag    Waladéleg          
Tile-hun    Tumba    Zhanhám    Waldéleg          
Tansaray    Tumbaiko    Zhar-ban    Wamunkay          
Timburay    Tumbako    Zhanzhán    Wank-apa          
Tom-bug    Tumbana    Zhar-kapu    Wankay          
Toa    Ud    Zhau    Wanz-hun          
Toakaso    Ud-ur    Zhidil    Warkilla          
Toapanta    Udushapa    Zhila    Wartambél          
Toaba    Udushi    Zhilla    Wartán          
Tokte    Ushupud    Zhillag    Wartatán          
Tumbura    Uyawari    Zhillay    Wartasaka          
Tumb-apa    Uzhud    Zhillaz-hun    Washko          
Tumb    Ujompud    Zhima    Wasuntos          
Tumbéla    Usuay    Zhimazhuma    Waragz-hun          
Tombéla    Urgachimbiro    Zhinpali    Wazhalán          
Tisa    Uray    Zhimpi    Wazhankay          
Tisay    Uzi    Zhidilig    Werdéleg          
Tisaleo    Urkullo    Zhing    Wayta          
Tisawano    Ung    Zhing-lág    Wasichike          
Tisaluma    Ungi    Zhinadél    Waslika          
Tásunta    Ungai    Zhio    Wanay          
Tinkota    Ur    Zhikilán    Was          
Tingo    Ura    Zhiray    Waladél          
Tel    Ur-ko    Zhirkay    Wámag          
Tukerreg    Uri    Zugochi             Washeo          
Tutasi    Zakonzela    Zugando    Wapán          
Tude    Zapancha    Zupi    Wata          
Tusa    Zapchi    Zusita    Zhiri          
Tus-apo    Zafla    Zuritunga    Zhirpud          
Tusig    Zaraesa    Zunilla    Zhitigsán          
Tuaipanazt    Zala    Zumba    Zharban          
Tusbay    Zalán    Zumbarko    Zhordán          
Tusnamin    Zalánta    Zumbi    Zhondéleg          
Tulali    Zano    Ziji    Zhuma          
Tulaki    Zenkii    Zizalema    Zhumanga          
Trichango    Zanko    Ziligato    Zhunid          
Tulkán    Zangivalin    Zelipacha    Zhumo          
Tulkanker    Zanwe    Zerac-apa    Zhunin          
Tulquisan    Zambachi    Zeropa    Zhutu          
Tupalaquer    Zhagta    Zinelin    Zhutug          
Tuquer    Zhadán    Zinaisin    Zhushin          
Tabi    Zhal    Zingaje    Zula          
Taba-béla    Zhalbid    Zimalata    Zulin          
Takachi    Zhalas    Zinmay    Zuna          
Tikagon    Zhalu    Zinb-ena              
Tokagon    Zhaulina    Wasisai             
   Az equadori magyar törzsek közül a Canari és Puruha, valamint a perui Puruha – mochica magyar törzs nyelvéből közlök egynéhány szót úgy, ahogy azokat a spanyolok az erőszakos nyelvcsere idején feljegyezték.
    Az alább közölt szavak jelentését ezideig a nyelvészek még nem tudták megfejteni.

    Buenos-Aires, 1967. március 12.
                            Móricz János
                        /szül. Horvátnádalján, Vas m. 1923.II.22./


CANARI, PURUHA ÉS PERUI PURUHA-MOCHICA



 
ag    baki    chij    fiall    kata    kelle      
aki    bata    dari    fiano    kakao    kin      
ad    baba    dal    fiamur    kan    komp      
ada    bus    dali    fiu    kana    konchab      
apa    bor    danas    fiog    ko    konso      
apana    bum    dama    gula    koi    ki      
aj    bika    duda    has    kot    kio      
aja    bir    dub    hul    kop    kie      
ayai    bel    dus    hir    kopte    kiki      
az    chak    dur    ina    kocha    kep      
asa    chaki    dula    inug    kuya    kibri      
asaki    chat    duma    ini    kuzhi    kis      
awal    chap    de    ima    kost    keza      
ar    chal    dis    ig    kosa    kisik      
ara    chajo    diwa    ita    kuskun    ker      
arra    chille    dol    itza    kor    kondo      
arag    chin    delel    isha    korai    lak      
arui    chinos    ede    is    koran    lap      
arok    changay    ero    ir    koro    lab      
aro    cho    el    ja    korre    laba      
all    chok    elen    jak    kurpa    laban      
alla    choka    elte    jaz    kato    lapu      
alak    chuchu    en    ju    kati    las      
alol    chuja    faik    jok    kap    lasa      
alul    chuk    far    jor    kapa    lasu      
alaku    chor    falt    yak    kapar    lawa      
babu    churu    fat    yar    kapu    lan      
bachi    chull    fan    jari    kacha    lang      
baja    chung    ffo    yal    kapun    lanti      
barki    chik    fam    yala    kachan    lam      
bal    chiki    forma    yanu    kasa    lo      
bala    chita    fia    yanta    kar    lug      
balta    chip    fiag    yam    kara    log      
bag    chep    fei    yamai    karu    luku      
baka    chipe    fiak    yul    keri    luke      
lukte    mise    pok    sozot    turo    wak      
luki    mishka    pokol    sor    turi    wakipa      
lud    midwa    putu    susun    tull    wad      
ludi    mink    pulya    sura    tunya    watag      
luspa    ma    pus    surun    tul    was      
lon    mai    posi    sosk    tultul    wasai      
lok    maura    pur    suri    tep    waschi      
lek    mak    pruhs    sul    te    wago      
leg    mag    pi    sun    tik    wig      
lik    make    pia    siu    tis    wrak      
lika    mad    piro    sik    utza    wara      
likán    nag    piri    siki    uz    warai      
liku    nab    pilla    sit    uzo    warok      
liki    nap    pint    sita    osno    warku      
lite    napa    rrarpa    sip    owa    wari      
lel    nava    rrank    sipa    ur    warta      
lina    naván    rrut    sech    ura    zal      
linkay    nike    rruna    siwi    ul    zo      
lima    nép    rrete    siri    ol    zuk      
llak    nepe    rren    sinasine    ula    zuchug      
llako    nivi    sak    sint    olte    zhima      
llap    nirata    saka    seme    ulba          
llank    nero    sagi    sapal    onan          
llankan    pak    saki    sug    ut          
llo    paku    saba    sawa    ota    chop      
llok    paka    saca    shag    oda    chucha      
llek    pakul    saj    zahy    uda    fiug      
llip    paki    sas    shar    udu    kell      
lilla    pata    sasa    zhar    utog    lata      
llilli    patak    sava    shaki    utoko    nota      
mach    pad    saw    shala    uti          
macha    papa    sar    shalan    warwa          
machi    pava    shin    changay    warwar          
mas    par    sara    tag    wall          
maz    para    sari    tata    walla          
masa    palla    sal    taban    wala          
masu    pasui    sali    tar    walo          
mara    pul    sanda    tarab    van          
mari    pali    santa    tan    vi          
mano    paltag    so    tana    vis          
mi    pana    sanya    to    vichay          
mig    parka    sant    tok    viv          
mik    pala    sok    toka    villa          
miko    palu    suk    tud    ville          
miki    pa    sokar    tuz    vele          
mit    pank    suki    tusa    vel          
miha    paukor    sota    tur    vene          
mejon    pu    suta    tora    wata         
HEGYEK, ORMOK, TŰZHÁNYÓK

    …  Imbabura tartományban van a Fuya-Fuya 4.267 m az Imbabura 4.630 m,
a Yana-urcu  4.538 m.

    … Chimbo-rázo tartományban van a Chimbo-rázo, mely 6.267 m, magasságával jelenleg Equador legmagasabb hegye.

    …  Carchi /Karcsi/ tartományban van a Mayasquer /Magyarkér/ folyó és a columbiai oldalon a Mayasquer /Magyarkér/ hegylánc.

    …  Pichincha tartományban a Cayambo /Kayán/ 5.790 m, az Illiniza két hegycsúccsal; az egyik 5.226 m, a másik 5.130 m; az Atacazo  4.457 m magassággal és az Ilaló tűzhányó 3.191 m.

    …Tungurahua tartományban van a Tungurahua tűzhányó 5.016 m magassággal. Az Igualata 4.432 m, a Carihuai-rázó 4.990 m és a Sagostoa 4.155 m magassággal.

    …  Kotopaxi tartományban van a Kotopaxi tűzhányó 5.897 m, a Quilind-ana 4.530 m, melynek kráterében a Quilotoa nevű tó van; a Quispicacha 4.530 m, a Quilla-urcu 4.450 m.

    …  Canar és Azuay tartomány folyói közül néhánynak a neve: Rirkay, Tisay, Deleg, Burgay, Taday, Molón, Tabacay, Dudás, Collay, Patukay, Palacay, Marcay, Pucay, Machángara, Shió, Chalcay, Yanunkay, Bolo, Tarqui, Chigta, Galuay, Chan-Chan.

    Hegyek, ormok, bércek, tavak, folyók és patakok őrzik nevükben a sok-sok évezredes magyar ősiséget; a törzsek és nagycsaládok várják a magyarság rég elment ivadékainak a visszatértét, hogy szellemével és munkájával kivezessék az őshaza népét a sok százados ráerőszakolt sötétségből.

    Buanos-Aires, 1967. szeptember havában






EQUADORI INDIÁN-MAGYAR ROKONSÁG

Kivonat egy levélből

    … bizony itt nagyon megmozdult az élet Móricz barátunk felfedezésével kapcsolatban. Az ügy olyan nagy hullámokat ver fel itt az ősi földön, hogy e hullámok – gondolom – már az óhazát is elérték. Ha nem így lenne, akkor hamarosan bizonyára így lesz, ha majd barátunk legutóbbi küldeményét kellőképpen kiértékelik az  óhaza nyelvészei és tudósai. Részedre is ment egy 49 oldalas fénymásolat-csomó. Abból is láthatod, hogy – ha úgy tetszik – Móricz tud küldeni tíz-, húsz-, vagy harmincezer szót is.

    Móricz barátunk a következő héten indul a negyedik equadori útjára. Tőle tudom, hogy a magyar Akadémia nem siet körülnézni az amerikai őshazában, s így abban a kellemetlen meglepetésben lehet része, hogy az itteni akadémiák és egyetemek fogják feltárni ezt az ügyet, amely mégis csak elsősorban a magyarság ügye.

    Az argentin egyetem Móriczot tb. Történelmi tanácsossá nevezte ki, miután  a benyújtott anyagot felülvizsgálta. Ezzel máris megvan az első hivatalos elismerés részére. Előlegként közlöm, hogy Móricz kutatásait a közeli jövőben több dél-amerikai egyetem szakembere által kiadott komoly műben fogják a világ elé tárni. Ez összeállítást legalább harminc szakember végzi a saját tárgykörében, a kiadását több egyetem és akadémia fémjelzi. Ezért írom ezt, hogy ha otthon nem sietnek, lekésnek.

    Ma már itt, Argentínában is sűrűn hallani, hogy a magyarság igazi őshazája Amerika. A megteendő út még hosszú ugyan, de a harc a biztos győzelem jegyében folyik.

    Leveledet többször átolvastam és barátunk, Móricz is. Móricz nagyon megkért arra, írjam meg neked, hogy hálás a leveleidért és reméli, hogy majd egyszer még iszunk veled együtt egy kis “csicsát” az ó és őshaza egészségére.
 Ugyancsak köszöni rajongó kifejezéseidet … Egy állítólagos tudósnak Móricz maga írta, hogy tudását a horvátnádaljai faiskola mellett sajátította el. A tudós persze megsértődött, aki azon kívül, hogy tudós, semmit sem tett.

    Ami ifjúságodat illeti, annak mindketten örülünk nagyon, mert ilyen ifjakra még nagyon nagy szüksége van a magyarságnak.

     Mikor Móricz könyve megjelenik, feltétlenül meg fogod kapni, mert Móricz és én magam is nagyon megszerettünk téged a leveleiden keresztül. Tehát semmi gond és csak előre az optimizmussal!

    Szíves soraidnak és tanácsaidnak mindig nagyon örülni fogunk és leveledet várjuk…”

                                                                              Buanos-Aires, 1967. dec. 3.


KIVONATOS MÁSOLAT

Móricz János honfitársunk Nagyiványi Ödönnek 1968. május hó 4-én az equadori Quito-ból írt leveléből


    …”Az a füzet, amit remélem már megkaptál, és amit az itteni Történelmi Társaság adott ki, olyan nagy hatást keltett, hogy az igazán még álomnak is merésznek tűnik.
A guayaquili katonai városparancsnokot alig tudtam lebeszélni arról, hogy vadászrepülővel hozzon Quitoba. Itt Quitoban és az egész országban kitört a láz; égő, tüzes, lángoló szavakkal tárgyalják az ősiséget és a vezérkar, a hadsereg, az összes fegyvernemek,  a nép, az egész ország Magyarország felé néz. Csoda történt! Ahogy megérkeztem, azonnal a Térképészeti Intézetbe vittek, ahol Vaca és Barberis ezredesek fogadtak, akik bemutattak az Intézet tisztikarának. Ott mindjárt előadást kellett tartanom; zúgó tapsvihar között beszéltem. Amikor befejeztem a beszédemet, senki sem akart elmenni. Kérték, hogy beszéljek tovább, ismertessem őstörténelmünket, de nem lehetett, mert már várt a Vezérkar. Arról nem is merek írni, hogy a méltató beszéd közben miket mondtak rólam, mert – bár nem vagyok szerénytelen – de ez már túlzás volt.

    A Vezérkarnál ugyanúgy ugyanaz: tábornokok, ezredesek, akik egymást licitálták túl; előadás, leírhatatlan siker. Dagadtak a mellek, nőtt az öntudat. Azonnali határozat: a tanulmányt úgy ahogy van, a fegyvernekek hivatalos folyóirata azonnal kiadja, hogy az egész hadsereg értesüljön a bekövetkezett történelmi változásról, csak még egy méltatást írnak hozzá. Másik határozat: a Katonai Térképészeti Intézet hivatalos folyóirata azonnal kiadja a tanulmányt, csak még egy méltatást írnak hozzá. Másik határozat: a Hadi Iskola geopolitikai tanszékén fogják tanítani.

    A Casa de la Cultura Equateriana egy hivatalos kiküldöttet küld Magyarországra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával felvegye a kapcsolatokat. A kiküldött Lcdo. Tinajero, a Casa de la Cultura Equatorina főtitkára. Egyidejüleg a magyar Zeneakadémiával, a Néprajzi Intézettel stb.

    Mikor javában oktattam Tinajero barátomat, megjelentek a Külügyminisztériumból és abba kellett hagynom az oktatást, s így szegény, ha Magyarországra megy, hát majd úgy intézi a dolgát, ahogy jobbnak látja. A Külügyminisztérium kiválóan képzett főállamtitkára, Dr Valancia Rodriguez közölte velem, hogy tanulmányomat, felfedezéseimet hivatalos államtézissé emelik, azaz Equador hivatalosan fogja tudtára adni az egész világnak, hogy Amerika ősnyelve a magyar, hogy az őskultúra innen, Amerikából zajlott ki, hogy Equador a világ közepe, hogy Equador a magyarság őshazája, azaz Amerika. Szédültek. Azonnal bemutatta a protokollfőnököt, Dr Cirreat.

     Ugyanakkor bemutatkozott Dr Hugo Ventimilla, az OEA. igazgatója, aki már mindent letárgyalt a mostani, nemrég kinevezett Galo Plazaval, az OEA. főtitkárával, aki Equador államelnöke volt. Ekkor végre értelmesen megtudtam mi történt.

    Lenyomozták kutatásaimat és megállapították, hogy minden úgy van, ahogyan állítottam. Ekkor elhatározták, hogy ebből egy óriási nemzetközi ügyet csinálnak és Equadort kikiáltják, mint az amerikai földrész teljes történelmi revíziójának és az amerikai népek jogos megbecsülésének /ősnépének/ élharcosát, az ősi jog és nagyság alapján. Egyszóval az Equador kormány hivatalosan tűzte ki célul megvalósítani azt, ami célom volt mindenkor és amiért annyi magyar küzd otthon és a nagyvilágban: a magyarság ősiségének és ősi jussának a visszaállítását.

    A külügyminiszter, Manuel Larrea. Cordoba fog hivatalosan, az összes helyi és külföldi újságírók jelenlétében az államelnöknek, Dr Otto Arosemena Gomeznek bemutatni. Ma már olyan viszony fejlődött ki közöttünk, hogy az államtitkár, az OEA. igazgatója és a protokoll-főnök társaságában egy kis könyvtárban feketéztünk, míg a tisztviselők az összes lehető magyar térképet, adatot stb. keresik és hordják, hogy utána mindenki azt tanulmányozza. Egy-egy magyar szót már mindegyik kezd tanulni. Dönci! Te tudod, hogy ez mit jelent?!

    Értesítettek, hogy a külügyminiszter táviratilag utasítja a nagyköveteket és ahol nincsenek ilyenek, a konzulokat, vagy ha nincsen valahol diplomáciai kapcsolat, akkor igénybeveszik az egyesült Nemzeteket és kapcsolatot teremtenek azokkal a tudósokkal, s kiket én megnevezek. A megnevezett tudósokat vagy kutatókat felkeresik és az alábbiakat kérdik meg tőlük:

    1./ Ismeri Ön Móricz János kutató munkásságát és az általa felállított teóriát?
    2./ Gondolja, hogy érdemes ezzel a teóriával foglalkozni?
    3./ Ha egy kongresszust csinálunk ennek a teóriának a megtárgyalására, Ön eljönne?

Mondottam, hogy ezek nagyon gyenge kérdések. Azt mondották, hogy a kongresszust azonnal megszervezik az OEA. keretén belül Quitoban az összes amerikai kutatók és tudósok részvételével.
Ez lesz az amerikai népek történelmi revíziójának a kongresszusa. Más szóval: ez lesz a magyarság történelmi revíziójának a kongresszusa. Közölték velem, hogy nem számít, hány millióba kerül, mert ez Equador nagyságát hivatott visszaadni. A meghívott résztvevők minden költségét az OEA. és az equadori állam fedezi.

    Azért közöltem Pataky Kálmán, László Gyula, Várkonyi Námdor tudós kutatókat Magyarországról /három megnevezett kutató Ausztráliából R. beszúrásaként/, Turmezei László kutató Újzélandból, Dr Baráth Tibor és Dr Gergely Dénes kutatók Kanadából, Homonnay Elemér kutató USA-ból.

    Ezeket kérlek értesíteni azonnal. Esetleg lehet úgy is, hogy Szentirmay értesítse őket, Turmezeit is, mert kapcsolatban van vele. Esetleg lehet másokat is belevenni, de csak nagy óvatossággal! Könyörgöm! nehogy valaki Turán vagy más hasonló nevű társaságot emlegessen!!!  Csak történelmi kutató társaságokról lehet szó. Ezt a történelmi alkalmat nem szabad elmulasztani!!!  Tehát ügyelni minden szóra és nem szabad róla beszélnünk, míg a hivatalos, nagy nemzetközi bejelentés meg nem történik, amit az egész világsajtó közölni fog. Ezen kívül, ha Szentirmay tudja Patakyn keresztül értesíteni Magyarországon még a következőket: Faragó Zsigmond,  Dr Nagy Sándor /R. beszúrása: tudtommal Svájcban van és egy történelmi munkáján dolgozik?!/,  Simsay Vilmos, Várkonyi Nándor. Lehet, hogy 
Dr R. is tudná őket értesíteni.
Legjobb és biztosabb lenne, ha mindkettőt megkérnéd erre a szívességre.

    Azon kívül nagyon fontos lenne még, hogy komoly magyarországi vagy külföldi tudósokat és kutatókat, akik nem finnugoros, nem törökös, nem mongolos, egyszóval olyan tudósokat bevonni, akik elsősorban a magyar nemzeti tudományt művelik. Azoknak most tudok komoly nemzetközi sajtót, sikert és lehetőséget nyújtani arra, hogy képességeiket elismerjék. Minderre kitűnő lesz a kongresszus.

    Még egyszer kérek mindenkit, könyörgöm, semmiféle turáni vagy más nevet ne emlegessenek! Egy nemzet, egy földrész néz Magyarország felé, ezt nem szabad elprédálni.
E szilárd pont van a földkerekségen, ahonnan mindent meg tudunk valósítani!!! Azonban ennek a felelősségnek a tudatában szabad csak cselekednünk, különben elsodor az ár a történelem színpadáról.

    A Külügyminisztérium mindent a rendelkezésemre bocsátott. Hétfőn postázni fogom a megnevezettek részére a régi Kitus-királyság és a Shiri térképeket, ahol rengeteg magyar helységnevet találhatnak. A térképeket a Külügyminisztérium adta ki 1942-ben és ezek Juan Eloy y Morales bekötetlen atlaszából kerültek elő.

    Nagy segédlettel a Katonai Térképészeti Intézetben fogok dolgozni a napokban, mert kérésemre kiadnak egy atlaszt az összes régi magyar nevekkel, ahol ezerszámra lesznek találhatók tiszta magyar ősnevek. A kataszter és az akadémia a régi névgyűjteményeket már átadta az Intézetnek.

    Diplomatáknak, követeknek, az Akadémia tagjainak kell előadást tartanom. Rengeteg a munkám és teljesen egyedül vagyok. Homonnay Elemérnek feladtam 20 példányt,  Ausztráliába csak a jövő héten tudok küldeni, ha visszamegyek Guayaquilba.
    Ha úgy gondolod, csináltass fénymásolatot erről a levélről és írj hozzá; én nem bírom idővel és kezdek nagyon kimerülni a megfeszített munka, a sok szereplés és előadás miatt.
Ne haragudj a sok hibáért; a szálloda írógépén írtam és nagyon sietek.
Mindenkit szeretettel üdvözlök stb.
                                                                        Móricz János sk.


Nagyiványi Ödön  Dr Rimanóczynak, 1968. május 13-i leveléből:

    “Móricz Jánost vagy 18 éve ismerem. Én segítek neki mindenben, amiben csak tudok. A lakásom szilárd pont, ahová a levelezést irányítja és én küldöm tovább. Éppen ezért sietve postázom Móricz János levelének a fénymásolatát azzal a kéréssel, hogy  levelének szellemében légy szíves eljárni. A lényeg az, hogy senki ki ne maradjon a megnevezettek közül. Adja a Magyarok Istene, hogy sikerüljön a terv. Móricz immáron 5 hónapja megszakítás nélkül járja Equador legkülönbözőbb területeit. Számára történő közölni valódat légy szíves hozzám irányítani, mivel én mindig tudom a tartózkodási helyét…” 
                                                                                                                   Nagyiványi sk.
                                                       1968.május 30.

––  ۰  ––


MÁSOLAT

Móricz János, Cunaquik. – R e p . d e l  Equador.
1968. május 12.

Kedves R. Uram!

    Kérem, ne haragudjon, hogy ilyen késve írok kedves és nagyon értékes levelére. Azonban itt a helyszínen naponta adódnak új helyzetek, melyek az egész eddigi magyar őstörténeti kutatást teljesen új, eddig elképzelhetetlen mederbe viszik, s remélhetően ezen az úton fogjuk tisztázni tudni népünk, nemzetünk sok-sok évezredes ősmúltját. Egy ilyen új helyzet, mely történelmi korszakalkotót fog jelenteni az eddigi magyar eredet-kérdés kutatásában, adódott az elmúlt héten. Mikor az itteni Történelmi Társaság kiadásában megjelent egy tanulmányom, melyben összefoglalom eddigi kutatásaim eredményét. Címe: El Orogen Americano de Puebles Europeus   / Az európai népek amerikai származása /

    Tanulmányomnak oly nagy sikere van, hogy úgy kell írnom, elsöprő és minden rétegben: hadsereg, kormány, tanárok, tudósok, kutatók között mozgalomszerűen terjed. Ezért az equadori Külügyminisztérium azonnal hivatott és kérték, legyek a segítségükre, mert – mint azt a főtitkár, Dr Valenzuela a protokoll-főnök, Dr Corres és az OEA. Equadori igazgatója, Dr Ventimilla jelenlétében közölte velem – az equadori kormány hivatalos államtézissé akarja tenni a teóriámat.
Ezért kértek, hogy adjam meg egynéhány tudósnak, kutatónak a címét, hogy ők diplomáciai úton a kapcsolatot velük felvehessék és ebben a tárgyban véleményüket kikérhessék.
 A befutott véleményezés után Equador államelnöke az összes amerikai és a többi diplomáciai testület jelenlétében, valamint a nemzetközi sajtó részvételével hivatalosan fogja bejelenteni, hogy Equador mint a Kit-Us  /Két-Ős/ királyság egyenes jogutódja, igényt tart a világ népei előtt ennek az elismerésére. Ezért egy nemzetközi kongresszust fog szervezni Equador az OEA-val ennek a kérdésnek tisztázására itt, a világ közepén. Egyben élére áll az amerikai történelmi revíziónak, hogy tisztázódjon az amerikai ősnépek történelme. Ausztráliában én
Dr Rimanóczy László uramat, Szentirmay Gyula és Dr Kósa Barna urakat jelöltem.
Az összes meghívottak költségeit az Equador Állam és az OEA. Viselik. Az OEA /Organizácion de Estados Americanos = Amerikai Államok Szervezete /, ennek a főtitkára Galo Plaza, volt equadori államelnök, akivel már a kérdést letárgyaltam, a teljes egészében magáévá tette, s azt minden erejével támogatni fogja.

    A kongresszus az amerikai népek történelmi revíziójának a jegyében fog lezajlani, mely történelmi revízió van hivatva egyben a magyar eredet kérdését tisztázni. A következő kérdéseket fogják feltenni Rimanóczy Uramnak:

    1./ Ismeri Ön Móricz János munkásságát?
    2./ Gondolja Ön, hogy érdemes ezzel a teóriával foglalkozni?
    3./ Ha ennek a teóriának a tisztázására összehívunk egy kongresszust, Ön eljönne?

    Ez a bekövetkezett változás lényege. Kérem Rimanóczy urmat, közölje azokkal, akik ebben az ügyben segítenek és kiket majd a kongresszusra meghívhatok, ha ismerem a címüket és ezen a téren kifejtett munkásságukat. Abban a reményben, hogy a magyar őstörténet feltámadásakor a kongresszuson személyesen is megismerhetem, zárom soraimat, a Magyar Istenének áldását kérve munkájára.
                              Móricz János sk.

U.i:  az Ön részére és továbbküldésre fogok küldeni tiszteletpéldányokat a tanulmányomból.

––  ۰  ––

Helykihasználás miatt itt közlöm, hogy Móricz János honfitársunk címe nem állandó; szállodáról szállodára megy, a hozzám küldött leveleinek feladása szerint. Mivel ő is és Nagyiványi Ödön is kérik az érdeklődőket Nagyiványihoz fordulni, közlöm a teljes címét azzal a megjegyzéssel, hogy az állandó a Móricz Jánosnak postázott leveleket és küldeményeket azonnal továbbítja neki.
“Illmo Senor Nagyiványi. Ricardo Fernandez 53.
F.G.B.M.  TIGRE.  America del Sud. Rep.  Argentina.

                                                                                                   Dr R.L.  sk.
                                                                    1968. május 30.

––  ۰  ––
AUSTRALIA

        Kedves Honfitársam!

    Mellékelve küldöm Móricz János honfitársunknak Equadorból hozzám, valamint Nagyiványi Ödön honfitársunknak ugyanonnan Argentinába küldött leveleinek a másolatát, valamint az egyiken rövid kivonatát Nagyiványi Ödön hozzám intézett kérésének.
    A mellékletek elolvasása után, érzésem szerint, teljesen fogja tudni, mi van készülőben, s a tervek hogyan állnak a jelen pillanatban. – a kérdés hátteréről csak annyit, hogy Móricz János honfitársunk vagy két éve az Andok és Cordillerák völgyeiben magyarul beszélő indó /benszülött/ törzsekre bukkant. Ez év januárjában indul a jelen és befejezett negyedik kutató útjára. Munkásságára az Argentina-i /Buanos-Aires/ német, magyar, spanyol lapok felfigyeltek, s foglalkoztak is vele.
A másolatokból is kitűnve, a jelzett, s címemre  /a mások címeire/  feladandó tanulmánya, a térképek, s a részletek ide még nem futottak be, mert kb. 6-8 hét a hajóút ide Dél-Amerikából. – Magam részéről azonban személyes kapcsolatom van Móricz János honfitársunkkal, s a nekem eddig küldött  /két ízbeni: térkép, telekkönyvi kivonatok, elemi alapja feltevésének stb./ anyag alapján a dolog nagyon figyelemre méltó, a az anyag megdöbbentően érdekes. Hogy Equador állam, s az állami testületek annyira magukévá tették Móricz János teóriáját, valószínű igen nagy horderejű dolgot sejtet a háttérben!

    Ez minden, amit a kérdéshez a jelen pillanatban hozzá tudnék fűzni, vagy tenni, részben azért, mert az én értesüléseim is hiányosak, másrészt az eredményt  /majd ha az közzé lesz téve/  minden érdeklődőnek és szakembernek egyéni feladata lesz kiértékelni és véleményezni, akár írásban, akár tanulmányban, akár a  másolatokon jelzett Kongresszuson személyesen.

    Kérem kedves Honfitársamat arra, ha a kérdés érdekli, sürgősen lépjen összeköttetésbe Móricz János úrral a továbbiak miatt, azonban – mivel címe nem állandó és bizonytalan – Nagyiványi Ödön honfitársunk közvetítésével, kinek címe állandó, s akit postájának továbbítására Móricz János felkért és megbízott.

    Kérni fogom jelen levelem pár sorban való elismerését  /ha lehet, légi levélben/  /Aerogramm/, hogy egyrészt tudjam, hogy az értesítésem odaért, s kézben van, másrészt hogy Móricznak és Nagyiványinak jelezni tudjam, hogy a felkérésüknek eleget tettem és kapcsolat létesült.

    Tehát a jövöre vonatkoztatva kérem minden megkeresést egyenesen Nagyiványi Ödön úr alábbi címére küldeni, s maradok teljes tisztelettel:         Dr R. sk.

Illmo. Senor Edmund  NAGYIVÁNYI. Riccardo Fernandez 53.  -  F.G.B.M.
TIGRE;  America del Sud.  Rep.  Argentina

                                                                                        Érk. 1968. május 30.




Móricz  János   /1968. május 18-án érkezett leveléből/

Continental Hotel
Guayaquil Rep. del Equador

    …az itteni Történelmi társaság kiadásában megjelent tanulmányom nyomán áprilisban gyors változás történt.

    Tanulmányom, mely a következő címmel jelent meg: “El origon amricano de pueblos europeos – Európai népek amerikai származása” oly elsöprő sikert aratott, hogy úgy a közvélemény, mint a kormánykörök a legnagyobb érdeklődést mutatják kutatásaim iránt. Ezért a külügyminisztérium azonnal hivatott és a főállamtitkár, Dr Velenzuela bejelentette, hogy az equadori kormány hivatalosan államtézissé akarja tenni kutatásaim eredményét. Már kikérték az itteni tudósok és kutatók véleményét, ezek mind megdönthetetlen tézisről nyilatkoztak. Még arra kértek, hogy közöljek egynéhány külföldi tudósnak kutatónak a nevét, akiknek ugyancsak kikérik a véleményét. Ezt megtettem és több kiváló külföldi tudós és kutató mellett bejelentettem hat magyarországi tudósnak, kutatónak a nevét is, ezek a következők: 
Simsay Vilmos, Faragó Zsigmond,  Pataky László, László Gyula, Dr Nagy Sándor,
Várkonyi Nándor.

    Amennyiben ezek a vélemények is befutnak, úgy az equadori államelnök hivatalosan az akreditált külképviseletek jelenlétében bejelenti igényjogosultságát a Kit-us Két ős királyság hajdani kultúrterjesztő  központ elismerésére, mint annak egyenes jogutódja, a világ népei előtt. Ugyanakkor bejelenti, hogy az OEA-val  /Organicion de Estados Americanos  - Amerikai Államok Szervezete/ közösen fog szervezni Equadorban egy kongresszust ennek a kérdésnek a tisztázására. Az OEA új főtitkára, volt equadori államelnök és vele már az egész kérdést letárgyalták. Önökkel a kapcsolatot hivatalosan az ENSZ-en keresztül fogják felvenni. A kongresszusra meghívott minden tudós, kutató összes költségeit az OEA és az equadori állam fogja fedezni.

    Ezen a téren itt oly nagy a lelkesedés, hogy nem győzöm a spanyol-magyar szótárral az itteni kutatókat ellátni. Valóságos újjászületés van kialakulóban. Kértem a Külügyminisztériumot, hogy Önöknek küldjenek Prof. Juan Morales y Eloy nagy történelmi atlaszából, melyben rengeteg magyar nevet találhatnak. Megígérték, hogy a jövő héten fogják küldeni repülő postán egy-egy példányt a fönt nevezetteknek és 2-2 példányt az MTA és a Széchenyi Könyvtárnak összesen 10 példányt.

    Abban a reményben búcsúzom, hogy hamarosan a kongresszuson személyesen is megismerjük egymást és itt majd igazi csodaszarvas emlékeket is fog találni bőségesen.

P.o.Bos 4510.                                                                          Érk. 1968. május 18.